Az egyiptomi hieroglifák felfedezője és a Rozetta kő
Az egyiptomi hieroglifák felfedezője, vagyis megfejtője Jean Francois Champollion volt, aki 1790 december 23 – án született. Szokatlanul tehetséges, figyelmes volt, egy hatalmas emlékezettel és eltökéltséggel megáldva. Már 11éves korában bravúrosan beszélt görögül és latinul és héberül kezdett tanulni. 13 éves korában kezdett neki az arab és a kopt nyelvnek. A kínai nyelvet is elkezdte tanulmányozni, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, rokonságban áll az egyiptomi nyelvvel. Mikor betöltötte a 17. életévét, a Grenoble-i Akadémia tagjává választották, ott ahol tanult.
Az egyiptomi írás addigi sikertelen megfejtésének lehetett egy reménye az ún. Rozetta kő megtalálása (1799). A követ véletlenül találták meg Napóleon katonái, amikor Rozetta városnál a Nílushoz közeli árkot ásták. A bazaltba három felirat volt belevésve. Az első 14 soros felirat hieroglifákból, a második 32 soros démotikus írással írt felirat és a harmadik pedig 55 soros görög felirat volt. Annak ellenére, hogy a szövegek megegyeztek, különböző találgatások és interpretációk keletkeztek. Olyan szenzációs hírek röppentek fel, hogy sikerült megfejteni az egyiptomi írást, és emellett olyan tudományos munkák, miszerint nincs szó semmilyen írásról, hanem dekorációról vagy valami ilyesmiről. Tényleg születtek nagy munkák és sikerek az írás megfejtésében, de az egész lényeget senki nem ismerte eddig. A Rozetta kő megfejtésének kulcsa Kleopátra és Ptolemaiosz neve lett. Champollionnak sikerült az, amely iránt az egész egyiptológiai világ iparkodott. Halála után mindjárt (1832) megjelentek olyan tudományos írások, melyek Champollion következtetéseit teljes abszurditásnak és kitalációnak vélték. Az elismerés csak 64 év után jött meg.
Champollion az Egyiptomból való visszatérése után ezt írta: „Átjártam egész Egyiptomot és megálltam mindenhol, ahol az idő meghagyta nyomát az ókori gyönyörűségeknek. Minden egyes műemlék tudományos és részletes vizsgálat alá esett; minden egyes feliratot hagytam lemásoltatni, amelyek valamilyen fényt vihettek a nemzet múltjába és amelyek neve összekapcsolódott a legöregebb irodalmi művekkel. Az alapanyagok, melyekből mintát vettem, felülmúlták minden elvárásomat. Az én jegyzeteim tartalmazzák a legnagyobb kincseket és úgy érzem kijelenthetem, hogy Egyiptom történelme, a vallása és az általa létrehozott művészet feltárja előttünk kapuit, és megillető módon értékelve is lesznek a rajzok nyilvánosságra hozása után, amelyeket az útjaim alkalmával készítettem.“
Az ókori Egyiptom történelmének nagy része kétségkívül rejtve maradt volna előttünk, ha Champollion nem tört volna be a hieroglifák titkainak világába.
